A munkaerő-kölcsönzés szabályai

Egyre népszerűbb a munkaerő-kölcsönzés alkalmazása a cégek életében. Mivel folyamatos kihívást jelent a meglévő humánerőforrás bővítése, vagy éppen helyettesítése és pótlása, ezért erre már a munkaerő-kölcsönzés is adekvát választ képes nyújtani. Érdemes tisztában lenni ennek a működésével, előnyeivel és szabályaival is.munkaerő-kölcsönzés

A munkaerő-kölcsönzés törvényi definíciója

A munkaerő-kölcsönzéssel szinte bármelyik munkáltató élhet, leginkább döntés és elhatározás kérdése az ő részükről az egész. Meg persze felkutatni a lehetőséget, hogy melyik közvetítő cégen keresztül szeretnének élni ezzel a lehetőséggel, kivel szeretnének szerződni. Viszont a másik oldalon, a kölcsönbeadói oldalon már szigorúbbak a feltételek.

Ahhoz, hogy törvényi, legális keretek között folytathassák a szolgáltatók ezt a tevékenységet, meg kell felelni a jogszabályoknak. Ehhez az első és legfontosabb leszögezni magának a munkaerő-kölcsönzésnek a törvényi definícióját. A munka törvénykönyve szerint (Mt. 214. paragrafus 1. bekezdés a) pontja) „az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi.”

Milyen kritériumok mellett folytatható ez a tevékenység?

Több szempontnak kell megfelelni ahhoz, hogy a munkaerő-kölcsönzést egy szolgáltató folytathassa. Ezeket mind teljesíteni, mind igazolni is tudni kell. Egyik ilyen kritérium az, hogy a vállalkozás be legyen jegyezve az irányadó szabályok szerinti nyilvántartásba, valamint a folytatott szolgáltatói tevékenységet tartalmazza is a létesítő okirat a tevékenységi körök között.

További kritérium, hogy a vállalkozás ehhez a tevékenységhez alkalmas irodahelyiséggel is rendelkezzen. Tudja igazolni a tevékenység gyakorlásához a Kormányrendelet által előírt 15 millió forint összegű vagyoni biztosíték letétbe helyezésért, továbbá köztartozásmentes legyen az adózói adatbázisban. Végül pedig a bejelentő, vagy a bejelentett rendelkezzen a Kormányrendelet 1. számú mellékletében kikötött végzettséggel, vagy szakmai képesítéssel, gyakorlattal.

Amennyiben ezek a feltételek stimmelnek egy vállalkozásnál, akkor a tevékenység megkezdése előtt 30 nappal kell bejelentenie az arra irányuló igényét, hogy munkaerő-kölcsönzéssel szeretne foglalkozni. Ezt a székhelye szerinti illetékes kormányhivatalnál kell jeleznie.

A munkaerő-kölcsönzés megszüntetésével járó következmények

Ugyanakkor azzal is érdemes tisztában lenni, hogy a kormányhivatalnak kötelessége megvizsgálni a felsorolt kritériumokat, és amennyiben marasztaló eredményre jut, akkor el kell tiltania a vállalkozást a munkaerő-kölcsönzéstől. Ez viszont kihatással lesz mind a kölcsönbeadott munkavállalóra, mind pedig a kölcsönvevő cégre. A munkavállaló tekintetében ilyenkor a munkaszerződést figyelembe véve az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

Ilyenkor azonnal meg kell szüntetni a munkaviszonyt. Sajnos, a megfelelő engedéllyel nem rendelkező közvetítő céggel jogsértő lesz a munkaerő-kölcsönzés igénylése során a kölcsönvevő jogviszonya is. Így a kölcsönvevő is hatósági ellenőrzés alá fog kerülni. Ennek pedig különböző következményei lehetnek, a bírságtól kezdve egyéb hátrányos jogkövetkezményekig.

Comments are closed.